Orjaleves
Nagyon szeretem a leveseket, pláne az olyan típusúakat, amik hasonlítanak a húslevesre. Az elkészítési módja is ugyanaz. Jó sok zöldséggel, sok húsos csonttal. Amikor elkészül a leves, mi kiszedjük a jó kis húsos csontokat, és a zöldséget egy üvegtálra, és úgy gőzölgősen leszopogatjuk a csontról a húst. Ennél finomabbat el sem tudok képzelni. Általában nincs is kedve az embernek másodikat enni, vagy palacsintát, vagy valami egyszerű süteményt süssünk hozzá.
Ár
Hozzávalók
4 személyre (
)
- 2 kg húsos karajcsont ( sertésorja)
- 1 közepes fej vöröshagyma
- 4 sárgarépa,
- 2 fehérrépa
- 1 zeller
- 1 karalábé
- 1 picike kelkáposzta
- 2 egész krumpli
- 4 gerezd fokhagyma
- 2 ek. vegeta
- 10-15 szem egész bors
- 2 ek. majoránna
- só
Előkészítés
A karajcsontot hideg vízben tegyük fel főni a lehető legnagyobb leveses fazekunkban, erre azért van szükség, mert a csont sok helyet foglal.
Ha egy kis marha velőscsonthoz is hozzá tudunk jutni akkor együtt főzzük meg. Mikor elkészültünk a levessel, a velőt óvatosan kiütögetjük a csontból és piritóssal tálaljuk.
Amikor felforrt, alacsony tűzön főzzük tovább, fedő alatt, kb. 3-4 óra kell a főzéshez.
Közben hozzáadjuk a megtisztított zöldségeket, a sárgarépát, fehérrépát hosszában, negyedbe vágva.
Míg a zellert, a foghagymát, a krumplit és a vöröshagymát egészben.
Végül, beletesszük a fűszereket, a borsot, a majoránnát, a vegetát, illetve ízlés szerint megsózzuk.
Ha a tetején hab keletkezne, azt kanalazzuk le, ezt csak azért írtam, mert így szokás, ellenben én nem szoktam leszedni a habját, mert gyönyörűen elfő, és a levest úgyis leszűrjük.
Akkor jó a leves, ha a zöldségek teljesen megpuhultak, és a hús leválik a csontról.
Cérnametélttel vagy csigatésztával tálaljuk.