Kolbászos lecsó

Elkészítés

1. Párjuk apróra a szalonnát és olvasszuk a zsírt belőle.
2. Amikor már a nagyja kiolvadt dobjuk bele az ízlés szerint aprított vöröshagymát. Imádom a hagymát, és szeretem, amikor nagy darabokban találkozom vele a lecsóban, ezért csak széle csíkokra vágom, de vannak, akik olyan apróra vágják mintha pörköltbe tennék. Amikor kezd üveges lenni a hagyma máris mehet bele a sok, ismétlem sok karikára vágott füstölt kolbász és felkarikázott paprika, és a fokhagyma apróra vágva. Mehet bele a bors és az ételízesítő, vagy só, de a sózással óvatosan, mert a kolbász is sós. Pirospaprika nem kell bele, hiszen a jóféle füstölt kolbásztól gyönyörű piros színt kap a lecsónk anélkül is.
3. Fontos hogy legyen megfelelő mennyiségű zsiradék a lecsó alatt, ne sajnáljuk tőle, de azért ne ússzon a zsírban. Amikor a paprika kezd puhulni, tegyük bele a felvágott paradicsomokat. Ez fogja a lecsó levét adni elsősorban, tehát menjen bele bőséggel.
4. A finnyásabbak forró víz alá tehetik és leszedhetik a bőrét. Ilyenkor, aki úgy érzi, tehet rá fedőt, de nem szükséges. Ha megfelelő mennyiségű, é érett zöldségeket használtunk bőséges lé lesz a lecsónk alatt, nem kell egy csepp víz sem hozzá, aki viszont keveselli, kicsit felöntheti, de ott már valami gubanc van.
5. Gyakori hiba hogy a kolbászt a legvégén teszi az ételbe valaki, vagy sajnálja a hagymát, esetleg paradicsomot. Ismét leírom, hogy aki megfelelő mennyiségű kolbászt tesz a lecsóba, nem kell, hogy külön őrölt paprikát használjon.
6. Némi piros arany, vagy erős pista nem fog neki ártani, de csak módjával. Ahány ház, annyi lecsó. Meg kell találni az összetevőkből a legjobb arányt, de a lényeg, hogy mindenből bőséggel, de saját ízlés szerint. Minél érettebb húsosabb zöldségeket használunk, annál finomabb, lédúsabb lesz a lecsó.